Érelmeszesedés: Okok, tünetek és kezelési lehetőségek

Okok és kockázati tényezők

Az érelmeszesedés kialakulása egy lassú, hosszú évekig, akár évtizedekig tartó folyamat, amely számos tényező hatására indulhat el. A főbb kockázati tényezők a következők:

• Magas koleszterinszint: Különösen az LDL ("rossz") koleszterin szintjének emelkedése növeli a plakkok képződésének kockázatát.
• Magas vérnyomás: Az állandóan magas vérnyomás károsíthatja az artériák falát, elősegítve a plakkok lerakódását.
• Dohányzás: A dohányzás károsítja az erek belső falát és elősegíti a plakkok kialakulását.
• Diabetes: A magas vércukorszint hozzájárulhat az érelmeszesedés kialakulásához.
• Elhízás: A túlsúly fokozza az érelmeszesedés kockázatát, mivel gyakran együtt jár magas koleszterinszinttel és magas vérnyomással.
• Mozgásszegény életmód: A fizikai aktivitás hiánya hozzájárulhat a kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás és a koleszterinszint növekedéséhez.
• Genetikai hajlam: A családi anamnézis is befolyásolhatja a betegség kialakulását.

Tünetek

Az érelmeszesedés kezdeti szakaszában általában nem okoz tüneteket, ami miatt gyakran „csendes gyilkosnak” is nevezik. A tünetek akkor jelentkeznek, amikor az artériák már jelentősen beszűkültek vagy elzáródtak:

• Mellkasi fájdalom (angina): Amikor a koszorúerek érintettek, szívtáji fájdalom vagy nyomásérzés léphet fel, különösen fizikai aktivitás során.
• Légszomj: Az elégtelen vérellátás miatt légszomj jelentkezhet.
• Fájdalom a végtagokban: Amikor a perifériás artériák szűkültek, fájdalom vagy görcsök jelentkezhetnek a lábakban, különösen járás közben.
• Szélütés tünetei: Az agyi artériák érintettsége esetén hirtelen fellépő gyengeség, beszédzavar vagy zsibbadás fordulhat elő.

Diagnózis

Az érelmeszesedés diagnosztizálására különféle vizsgálatokat alkalmaznak:

• Vérvizsgálatok: A koleszterin- és vércukorszint mérése.
• EKG (elektrokardiogram): A szív elektromos aktivitásának vizsgálata.
• Echokardiogram: Ultrahangos képalkotás a szív és az artériák állapotának felmérésére.
• Terheléses tesztek: A szív reakciójának vizsgálata fizikai terhelés során.
• Angiográfia: Kontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálat az artériák részletes megjelenítéséhez.

Kezelés

Az érelmeszesedés kezelése a betegség súlyosságától és az érintett artériák helyétől függ. A kezelési lehetőségek közé tartoznak:

• Életmódbeli változtatások: Egészséges étrend, rendszeres testmozgás, dohányzásról való leszokás és súlycsökkentés.
• Gyógyszerek: Koleszterinszint-csökkentők, vérnyomáscsökkentők, vérhígítók és cukorbetegség elleni gyógyszerek.
• Érsebészeti beavatkozások: Angioplasztika és stent beültetése az elzáródott artériák megnyitására.
• Bypass műtét: Súlyos esetekben az elzáródott artériák megkerülése.

Megelőzés

Az érelmeszesedés megelőzése érdekében fontos az egészséges életmód fenntartása:

• Egészséges táplálkozás: Korlátozni kell a telített zsírok és transzzsírok bevitelét, előnyben részesítve a gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat és sovány fehérjéket.
• Rendszeres testmozgás: Heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás ajánlott.
• Dohányzás mellőzése: A dohányzás abbahagyása az egyik legfontosabb lépés az érelmeszesedés megelőzésében.
• Rendszeres orvosi ellenőrzés: A kockázati tényezők időben történő felismerése és kezelése.

Az érelmeszesedés komoly és gyakori egészségügyi probléma, amely időben felismerve és megfelelően kezelve jelentősen csökkenthető. Az életmódbeli változtatások és a rendszeres orvosi ellenőrzések kulcsfontosságúak a betegség megelőzésében és kezelésében.